(Hogy 25 év múlva is legyen a bolygón olyan hely, ahová érdemes elutazni)
A Halifax Travel Insurance Holiday 2030 című tanulmánya szerint 2030-ra 1-2 fokkal emelkedik a világon az átlaghőmérséklet, ami drámai változást idézhet elő a bolygó klímájában, olyannyira, hogy radikálisan átrajzolja a világ jelenlegi turisztikai térképét. A brit kutatás szerint a mediterrán és trópusi üdülőhelyek a következő évtizedekben egy letűnt kor emlékeivé válhatnak, de a síturizmusra berendezkedett úti célok egy részének is búcsút mondhatunk. A hóhatár 100 métert kúszik felfelé minden évtizedben, és rövidül a síszezon is Európa-szerte. Ez különösen az alacsonyan fekvő síterületeket fenyegeti. A hóhatárral együtt várhatóan a síturisták is feljebb húzódnak, még nagyobb környezeti terhelést róva a nehezen regenerálódó magashegységi ökoszisztémára. A gleccserek és az örök hó olvadása rövid távon a közép-európai folyók sorozatos áradásaihoz, hosszú távon pedig azok elapadásához vezethet.
Magyarország a klímaváltozás szempontjából az Európai Unió egyik legsérülékenyebb tagállama. A klímaváltozás jeleként olyan extremitások fordultak elő az elmúlt években, mint a rekordárvizek és -belvizek, nyári hőséghullámok.
A turizmus nemcsak áldozata, hanem aktív előidézője is az éghajlatváltozásnak. Turisztikai Világszervezet statisztikái alapján a nemzetközi turistaérkeztetések a bolygót leginkább szennyező két közlekedési forma, a közúti és a légi közlekedés igénybevételével zajlanak. A leginkább szennyező közlekedési formaként a légi közlekedést tartják számon. Az európai légi közlekedés pl. több mint egynegyedét termeli vissza a szén-dioxidnak, amelyet a többi szektor a Kiotói Egyezményben vállaltak alapján megtakarított.
Megoldások
UNWTO belátja, hogy csökkenteni kell a turizmus klímaváltozást elősegítő hatását. Az idegenforgalom Kiotójaként is felfogható, 2003-as djerbai éghajlatváltozásról és turizmusról szóló első nemzetközi konferencián született egy alapdokumentum a globális felmelegedés elleni teendőkről. Arra buzdítja az utasokat, a közlekedési vállalatokat, szállodákat, utazásszervezőket és idegenvezetőket, hogy tevékenységük során az energiatakarékos, környezetkímélő közlekedési és technológiai megoldásokat részesítsék előnyben, és minimalizálják a klímaváltozáshoz való hozzájárulásukat.
WWF radikálisabb, megadóztatná a kerozint. A közlekedésre vonatkozóan el szeretné érni, hogy a turisták vegyék igénybe a tömegközlekedési eszközöket az üdülőhelyeken.
New Consumer Magazine szerint az utasnak az egyszeri, hosszabb repülős útja során keletkezett emissziót is kompenzálnia kell: egy 6990 kilométeres repülőutat is magában foglaló egyiptomi nyaralással akkor nem terheli meg a környezetet a brit turista, ha közben jobb szigeteléssel, kevesebb fűtés- és légkondicionáló-használattal 10 százalékkal csökkenti háztartása szén-dioxid- kibocsátását, továbbá lemond egy-egy római és prágai repülős városlátogatásról. (DE számtalan fejlődő ország számára a turizmus jelenti az egyetlen vagy legalábbis az egyik legfontosabb megélhetési forrást, ezért annak visszaesése humanitárius krízissel fenyegetne világszerte.)
Kormányzati ötletek
Európai Parlament:kerozinadó .
Emissziókereskedelem aminek lényege, hogy azok az országok, amelyek vállalásuk mértékén túl csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását, a fennmaradó „tiszta levegőt” piacra dobhatják, eladva azt a vállalásaikat teljesíteni nem tudó, vagy nem is akaró országoknak.
...itt
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése