2009. május 6., szerda

Kanapészörf - újból

Egy áprilisi hír szerint Budapesten szilvesztereznek idén az európai kanapészörfösök. Ugyan ez nem "nagy" bejegyzés, de még lehet jelentkezni :)

Webturizmus?

Online utazni ugyan nem lehet, de utazást előkészíteni, az utazásra felkészülni igen. Ezt a tevékenységet és az utazás élményeinek internetes megosztását lehet akár webturizmusnak nevezni. Az élmények megosztásából hasznos infókhoz is juthatunk, megtervezhetjük a nyaralást (telelést) akár utazási irodák nélkül is. Saját szempontrendszerünk szerint tervezve útjaink, akár az ökoturizmus kategóriájába is beleférhetnek. Egyre több oldal foglalkozik ezzel a témával, több-kevesebb sikerrel, létezik azonban jól használható is közöttük, pl. webturista.hu, vagy ez a linktár.
Az utazási portálok többsége azt kérdezi legelőször, hová szeretne utazni az ügyfél, és ahhoz szab minden mást az autóbérléstől a fakultatív romlátogatásig. Ezen kíván változtatni az amerikai-magyar koprodukcióban létrehozott Joobili, közösségi utazási szájt. A Joobili (ejtsd: dzsubilí, mint jubileum) alapötlete, hogy adjuk meg az időt, vagy időintervallumot, amikor utazni akarunk, aztán a közösség tagjai által feltöltött ajánlatokból válasszuk ki, hová érdemes éppen akkor menni. A találatok között tematikusan is kereshetünk.

Nemzeti parkok

Az ökoturizmusban kiemelt helyen állnak a nemzeti parkok, mint természeti vonzerő és turisztikai célpont. Magyarországon folyamatosan fejlesztik látogatható területeket, újabb és újabb tanösvények létesülnek. Egy 2008. decemberi tájékoztató alapján a legújabb fejlesztések talán EU-s támogatásokból valósulhatnak meg.

Irodalmi emléktúrák

A magyar irodalom nagyjaival kapcsolatban álló múzeumok, emlékhelyek, bemutatására vállalkozott a közelmúltban egy új kiadvány, az Irodalmi emlékhelyek Fejér megyében. A kiadvány túraútvonalakat is kínál az irodalom szerető turistáknak. Az öt javasolt tematikus túra (Székesfehérvár, a Velencei-tó és környéke, a Váli-völgy, Vértesalja és Mezőföld) az összes fontos állomásra elvezet, megidézve a magyar irodalom számos kiemelkedő személyiségét. Az útvonalak tervezésekor figyelembe vették a környéken található kastélyokat és kúriákat is, hogy teljesebbé tegyék a bemutatást, hiszen sok helyütt maguk az irodalom és művészet mecénásai és rajongói voltak e jeles épületek tulajdonosai.

2009. május 5., kedd

Zöldebb BA

Egy áprilisi bejelentése alapján a British Airways 2050-re 50 százalékkal csökkentené gépparkjának széndioxid-kibocsátását. A légitársaságok között ez az egyedülálló környezetvédelmi célú vállalás azt jelentené, hogy nettó széndioxid-kibocsátása a 2005-ös 16 millió tonnáról évi nyolcmillió tonnára mérséklődne az évszázad közepére. Mindezt a légitársaság környezetbarát repülőgépek vásárlásával, alternatív üzemanyagok és új technológiák felhasználásával valamint jobb hatásfokú útvonaltervezéssel kívánja elérni. Emellett a British Airways az egyetlen légitársaság a világon, amely – egy brit szervezeten keresztül – részt vesz a széndioxid-kibocsátási kvóták kereskedelmében. ... itt

A Föld Órája akció

Egy sikeres ötlet, ami a turizmust is érinti és amihez számos intézmény csatlakozott, a március 27-én megrendezett Föld Órája akció. Ezen az estén minden csatlakozó a helyi idő szerint 20.30 és 21.30 között leoltja a villanyt és kikapcsolja elektromos készülékeit. A már harmadik éve megrendezett akcióban a turisztikai látványosságok mellett hotelláncok és repterek is részt vettek.
...itt

Ökológiai lábnyom

Az ökológiai lábnyom valójában egy értékelési módszer: fogalom egy hektárban megadott értéket takar, melynek számítása során számba veszik egy adott embercsoport tevékenysége során felhasznált, illetve leadott energiát és anyagokat. Ezzel a módszerrel felmérhető akár egyének környezetre gyakorolt hatása is. (Kiszámíthatod!)Az emberiség ökológiai lábnyoma nagyobb, mint a Föld biológiai kapacitása, vagyis olyan mértékben használjuk fel a természet erőforrásait, amellyel annak regenerálódó képessége már nem tud lépést tartani. A természetre nehezedő növekvő nyomás az élőhelyek pusztulásához, leromlásához vezet, és a biológiai sokféleség vissza nem fordítható pusztítását eredményezi. Mindez az élőlények sokaságának és magának az emberiségnek a jövőjét egyaránt veszélyezteti.
Bővebben... itt

2009. április 23., csütörtök

Öko és turizmus?

Az ökoturizmus, vagy másik nevén szelíd turizmus fogalma mára természetessé vált a turizmus területén. Olyan figyelmeztető jelenségek miatt késztette újfajta gondolkodásra a szakmát és a turistákat, mint a klímaváltozás, környezetkárosodás, vagy a turisták után maradó mérhetetlen szemét. A 20. században könnyebbé vált az utazás, szinte minden jóléti társadalomban élő személy, időnként turistává válik. A XX. század második felében kialakult tömegturizmus negatív hatásait csökkenteni kívánó új utazási típus, az alternatív turizmus első formája a „zöldturizmus” volt, amelynek középpontjában a természeti értékek álltak. Azonban ahhoz, hogy a látványosság környékén élők, vagy maguk a látványosságok ne károsodjanak, fennmaradjanak és emellett el is tartsák az ott élőket, ennél több kellett. Az ökoturizmus fogalmát először az 1970-es évek végén, 1980-as évek elején határozták meg, egységesen elfogadott definíciója azonban ma sem létezik. Egyik meghatározása szerint: „olyan felelősségteljes utazást - jelent - természetes helyekre, amely megőrzi a környezetet, és fenntartja a helyi lakosság jólétét.”(TIES)

Leginkább ezekkel a kategóriákkal definiálható:

A turizmus minden azon, természeti erőforrásokon alapuló formája, ahol a turisták fő motivációja a természet, illetve a természetközeli kultúrák megfigyelése és megóvása. Oktatás is kapcsolódik hozzá. Általában – de nem kizárólagosan – kis csoportok számára szervezett, helyi vállalkozásokra épül. Minimalizálja a természeti és a társadalmi-kulturális környezetre irányuló negatív hatásokat. Támogatja a természet védelmét: gazdasági hasznot hajt a természeti környezet megőrzésével foglalkozó fogadó közösségek, szervezetek és hatóságok számára; a helyi közösségek számára alternatív foglalkoztatási és bevételi lehetőségeket teremt; a természeti és kulturális értékek megőrzésének szükségességét tudatosítja a helyi lakosság és a turisták körében.

Az ökoturizmus tervezésénél, fejlesztésénél előtérben áll a környezeti értékek tiszteletben tartása, a szegénység csökkentése, a béke és biztonság megteremtése. Fontos továbbá, hogy a fenntartható és a gazdasági fejlődés mellett, az emberi jogok támogatása, ill. a természeti és kulturális erőforrások védelme is szervesen kapcsolódjon a folyamathoz. Veszélyei: az ökoturisztikai utazások iránt az érdeklődés nő, a biodiverzitás veszélybe kerülhet, emelkedik a vízfogyasztás és a hulladék mennyisége. A helyi közösségek részvétele sok helyütt hiányzik. Ez a turizmusforma sok helyen nem kap megfelelő figyelmet, szerepét és jelentőségét gyakran alábecsülik. Ennek oka, hogy rövidtávon gyakran nem hoz nagy profitot, a multinacionális vállalatok nem érdekeltek, a fejlesztéseket kezdeményezők többségükben középvállalkozások és szakemberek.

Az ökoturizmus a világ egyes régióiban eltérő tartalommal rendelkezik és a turizmus számos egyéb formáihoz kapcsolódik. Észak-Amerikában az ökoturizmus alapját az érintetlen természet jelenti, amelyet védeni és megőrizni kell. Ez a megőrzés néhány esetben az emberi beavatkozás teljes kizárását foglalja magába. A természeti parkokat a látogatók szigorú szabályok mellett kereshetik fel.
Európában a természet és a kultúra szoros kapcsolatban állnak egymással, ennek eredményeként a falusi turizmus gyakran kötődik az ökoturizmushoz, illetve a két turizmusforma nem mindig válik el élesen egymástól. Európában a természeti tájakhoz mindig kapcsolódik az ember, a helyi közösség is.

Akik igénylik ezt a turisztikai terméket: általában jellemzően fiatalok, képzettek, jövedelmük biztos, nem a hagyományos turisztikai desztinációkat keresik. Önmagukkal szemben megfogalmazott követelményrendszerük alapján jellemzi őket egyfajta etikus magatartási forma. Az ENSZ Világturisztikai Szervezete, az UNWTO globális etikai turisztikai kódexe alapján megfogalmazott egy sor praktikus tanácsot arra vonatkozóan, miként válhat az ember felelős turistává. Az útmutató szerint az etikus turista nyitott az idegen kultúrákra, szociális és kulturális hagyományokra, tiszteletben tartja az emberi jogokat, sem közvetve, sem közvetlenül nem vesz részt a fogadóterületen élők – különösen gyermekek – anyagi, fizikai vagy szexuális kizsákmányolásában. Segít megőrizni a természeti környezetet, védi a növény- és állatvilágot; sem közvetve, például az azokból készülő ajándéktárgyak felvásárlásával, sem pedig aktívan nem vesz részt elpusztításukban, vagyis nem töri le a korallt, vagy szedi össze a kagylókat, tengeri csillagokat. Az etikus turista tiszteletben tartja az épített örökséget és a szent helyeket. Arra törekszik, hogy utazása révén gazdasági és szociális előnyökhöz jutassa a fogadóterület lakosságát. Ennek érdekében az importcikkek helyett helyi kézműves terméket vásárol, és családi vállalkozásban üzemeltetett szálláshelyen száll meg. Tanulmányozza és igyekszik elfogadni a célterületre jellemző szokásokat, normákat, hagyományokat. Kerüli a helyiek számára sértő viselkedésmódot, öltözködést. Ismerkedik a felkeresni kívánt ország jog- és egészségügyi rendszerével, tartózkodik az illegális drogfogyasztástól.

A klímaváltozás, mint turizmust befolyásoló tényező

A Halifax Travel Insurance Holiday 2030 című tanulmánya szerint 2030-ra 1-2 fokkal emelkedik a világon az átlaghőmérséklet, ami drámai változást idézhet elő a bolygó klímájában, olyannyira, hogy radikálisan átrajzolja a világ jelenlegi turisztikai térképét. A turizmus nemcsak áldozata, hanem aktív előidézője is az éghajlatváltozásnak. Turisztikai Világszervezet statisztikái alapján a nemzetközi turistaérkeztetések a bolygót leginkább szennyező két közlekedési forma, a közúti és a légi közlekedés igénybevételével zajlik. Leginkább szennyező közlekedési forma a légi közlekedés, az európai légi közlekedés pl. több mint egynegyedét termeli vissza a szén-dioxidnak, amelyet a többi szektor a Kiotói Egyezményben vállaltak alapján megtakarított.

UNWTO belátta, hogy csökkenteni kell a turizmus klímaváltozást elősegítő hatását. Az idegenforgalom Kiotójaként is felfogható, 2003-as djerbai éghajlatváltozásról és turizmusról szóló első nemzetközi konferencián született egy alapdokumentum a globális felmelegedés elleni teendőkről. A dokumentum arra buzdítja az utasokat, a közlekedési vállalatokat, szállodákat, utazásszervezőket és idegenvezetőket, hogy tevékenységük során az energiatakarékos, környezetkímélő közlekedési és technológiai megoldásokat részesítsék előnyben, és minimalizálják a klímaváltozáshoz való hozzájárulásukat.

WWF radikálisabb megoldást javasolt, megadóztatná a kerozint. A közlekedésre vonatkozóan szeretné elérni, hogy a turisták vegyék igénybe a tömegközlekedési eszközöket az üdülőhelyeken.

New Consumer Magazine szerint az utasnak egyszeri, hosszabb repülős útja során keletkezett emissziót is kompenzálnia kell: egy 6990 kilométeres repülőutat is magában foglaló egyiptomi nyaralással akkor nem terheli meg a környezetet a brit turista, ha közben jobb szigeteléssel, kevesebb fűtés- és légkondicionáló-használattal 10 százalékkal csökkenti háztartása szén-dioxid- kibocsátását, továbbá lemond egy-egy római és prágai repülős városlátogatásról. (DE számtalan fejlődő ország számára a turizmus jelenti az egyetlen vagy legalábbis az egyik legfontosabb megélhetési forrást, ezért annak visszaesése humanitárius krízissel fenyegetne világszerte.)Néhány kormányzati ötlet a problémák megoldására: az Európai Parlament bevezetné a kerozinadót .Emissziókereskedelem aminek lényege, hogy azok az országok, amelyek vállalásuk mértékén túl csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását, a fennmaradó „tiszta levegőt” piacra dobhatják, eladva azt a vállalásaikat teljesíteni nem tudó, vagy nem is akaró országoknak.

Amit a turista tehet:

Önkéntesség

Gyakran az emberek védelemre szorulnak. Ezért jött létre 1984-ben a Global Volunteers, azaz a Globális Önkéntesek névre hallgató autonóm, non-profit, amerikai szervezet, amely az egykori Békehadtesthez hasonlóan a segíteni igyekvőket kiközvetíti olyan országokba, amelyek lakói rászorulnak a jószolgálatra. A résztvevő fizet a tevékenységért, pl. az önkéntes üzletágra specializálódó amerikai Global Service Corps, Amerikában a részvételi díj egy része leírható az adóból. Az összegből jelentős részt az utazás középpontjában álló projekt támogatására fordítanak. A jóléti önkéntesek a helyi közösségeket a munka során ismerhetik meg.

A gyermekszexturizmus elleni etikai kódex (The Code of Conduct for the Protection of Children from Sexual Exploitation in Travel and Tourism) 1999-ben született meg az UNICEF, az ECPAT svéd szervezete, a Turisztikai Világszervezet és svéd utazásszervezők közreműködésével. Az összefogás célja megakadályozni az idegenforgalmi célpontokban a kiskorúak prostitúcióját, kereskedelmét és a gyermekpornográfiát. (The Code)

Természetesen mindebben kételkedni is szabad, hiszen az ökoturizmus jól jövedelmező üzletág. A világban szervezett ökoutak többsége a látványos természeti értékek, védett területek felfedezésére, a növény-, illetve állatvilág megfigyelésére irányul. Falvak, hegyvidéki és tengerparti települések, nem ritkán városok is célállomásai az ökotúráknak.

A gond a kiutazó ökoturizmussal, hogy rendszerint az érdeklődik a természettudatos utak iránt, aki nem tudja megfizetni őket, akinek viszont telne rá, nem feltétlenül ilyen jellegű kikapcsolódásra vágyik. A kis létszámú, egyedi programokat felölelő ökotúrák ára magas, pláne az olyan távoli országok védett élőhelyeire, ill. autentikus népcsoportjaihoz kalauzolják el az embert, ahol az európai körülmények megteremtése már önmagában sokba kerül. A szkeptikusok közé tartozik pl. Rosaleen Duffy, aki kritikus hangvételű A Trip Too Far - Ecotourism, Politics & Exploitation címmel megjelent írásában kapitalista, neoliberális gazdasági koncepciónak nevezi az ökoturizmust, amely nemcsak hogy profitál a beruházásokból és természetvédő programokból, hanem még a fogadóterületek hasznát is lefölözi. A tanulmány írója szerint a legtöbb ökoturista nem meggyőződésből, hanem sznobizmusból, a tömegturistáktól való különbözni vágyás miatt választ felelős utazást, ezáltal alig jelent kisebb terhelést környezetére, mint az átlagos turista.

2009. április 22., szerda

"Beyond Budapest"

Így is lehet...

"Szocio-kulturális kalandok a VIII. kerületben"

A Beyond Budapest városnéző túra egy különleges utazásra invitálja az érdeklődőket a nyolcadik kerület közepén. Szervezett városnéző program, eddig még kevésbé ismert városrészek bemutatásával. Több túraajánlatuk is létezik, mindegyik a személyes találkozásokra épít. Elérhetők itt..., blogjuk ...

2009. március 25., szerda

Szelíd turizmus alternatívák

Kulcsosházak

A magyarországi turistaszálláshelyek egyik jellegzetes és sokak által kedvelt formája a kulcsosház. Eltérően a turistaházaktól és a turistaszállóktól nincs állandó személyzete, így ára is jóval olcsóbb azokénál. A kulcsosházakat többnyire egyesületek, szakosztályok tartják fenn, felügyelője legtöbbször a ház közelében vagy a házhoz legközelebb eső településen lakó gondnok. Érkezéskor általában tőle kell átvenni és távozáskor neki kell leadni a ház kulcsait. A kulcsosház félig-meddig önellátó intézmény, speciális helyet foglalnak el a turistaszállások között. Az ide érkező vendéget a falra függesztett házirenden kívül az várja, amit az előző csoport otthagyott. Ebből az alapvető tényből következik a legfontosabb írott-íratlan házszabály, a házat mindenki olyan állapotban hagyja el, amilyen állapotban maga is szívesen találná.

Lassú utazás

Utazásszemlélet, nem lassú közlekedés. Gyakran egyszerűen házcserét jelent, ahol a vendég „átveszi” a ház környezetének, tulajdonosának életritmusát. „A ráérős utazó nem akar egyszerre mindent látni egy utazás során, hiszen bármikor visszajöhet.” – Paulin Kenny a SlowTraw.com egyik alapítója. Előnyei: beleéled magad egy másik kultúrába, más nyelvi környezetbe; helyi javak fogyasztása, pénztárcabarát megoldás.

„Kölcsönös befogadás”

2004-ben találta ki az Casey Fenton a „kanapészörfölésnek” fordított couchsurfinget, amely mára tömegeket megmozgató közösségi utazási formává nőtte ki magát. Tagjai szívességi alapon adnak ingyenes szállást egymásnak szerte a világon, vállalják egymás kalauzolását, esetleg még összejöveteleket is szerveznek a messziről érkezett tiszteletére. Aki részt szeretne venni ebben a közösségi turizmusban, annak csak regisztrálnia kell magát a weboldalon. Egy-egy ilyen utazás után a látogatónak minősítenie kell a vendéglátást, a vendéglátónak a vendéget és ez a minősítés referenciaként az illetők neve mellé kerül a honlapon. Ez az úgynevezett "vouch", amely lehet jó és lehet rossz, és csak az adhatja, aki már kapott legalább hármat. A "vouch" egyben garancia arra is, hogy az adott tagok körül minden rendben van. Garancia a szélhámosokkal szemben az is, hogy minden tag köteles megadni lakcímét, és a szervezők erre a címre küldenek el neki egy kódot, amelyet a továbbiakban használniuk kell.

Megtorpanás 2009

Az ökoturizmus mindezek alapján jól jövedelmező üzletág. A világban szervezett ökoutak többsége a látványos természeti értékek, védett területek felfedezésére, a növény-, illetve állatvilág megfigyelésére irányul. Falvak, hegyvidéki és tengerparti települések, nem ritkán városok is célállomásai az ökotúráknak.

A gond a kiutazó ökoturizmussal, hogy rendszerint az érdeklődik a természettudatos utak iránt, aki nem tudja megfizetni őket, akinek viszont telne rá, nem feltétlenül ilyen jellegű kikapcsolódásra vágyik. A kis létszámú, egyedi programokat felölelő ökotúrák ára magas, pláne az olyan távoli országok védett élőhelyeire, ill. autentikus népcsoportjaihoz kalauzolják el az embert, ahol az európai körülmények megteremtése már önmagában sokba kerül.

2009

Idén világszerte megtorpant a turizmus, az iparágazat a becslések szerint két százalékkal rosszabb eredményeket produkál majd nemzetközi átlagban. A WTO közleménye szerint a gazdasági világválság miatt 2009-ben a turizmus stagnálása leginkább Európában és Amerikában lesz érezhető.

Etikus magatartásformák, felelős turista

Az ENSZ Világturisztikai Szervezete, az UNWTO globális etikai turisztikai kódexe alapján megfogalmazott egy sor praktikus tanácsot arra vonatkozóan, miként válhat az ember felelős turistává. Az útmutató szerint az etikus turista nyitott az idegen kultúrákra, szociális és kulturális hagyományokra, tiszteletben tartja az emberi jogokat, sem közvetve, sem közvetlenül nem vesz részt a fogadóterületen élők – különösen gyermekek – anyagi, fizikai vagy szexuális kizsákmányolásában. Segít megőrizni a természeti környezetet, védi a növény- és állatvilágot; sem közvetve, például az azokból készülő ajándéktárgyak felvásárlásával, sem pedig aktívan nem vesz részt elpusztításukban, vagyis nem töri le a korallt, vagy szedi össze a kagylókat, tengeri csillagokat. Az etikus turista tiszteletben tartja az épített örökséget és a szent helyeket. Arra törekszik, hogy utazása révén gazdasági és szociális előnyökhöz jutassa a fogadóterület lakosságát. Ennek érdekében az importcikkek helyett helyi kézműves terméket vásárol, és családi vállalkozásban üzemeltetett szálláshelyen száll meg. Tanulmányozza és igyekszik elfogadni a célterületre jellemző szokásokat, normákat, hagyományokat. Kerüli a helyiek számára sértő viselkedésmódot, öltözködést. Ismerkedik a felkeresni kívánt ország jog- és egészségügyi rendszerével, tartózkodik az illegális drogfogyasztástól.


Önkéntesség

Gyakran az emberek védelemre szorulnak. Ezért jött létre 1984-ben a Global Volunteers, azaz a Globális Önkéntesek névre hallgató autonóm, non-profit, amerikai szervezet, amely az egykori Békehadtesthez hasonlóan a segíteni igyekvőket kiközvetíti olyan országokba, amelyek lakói rászorulnak a jószolgálatra. A résztvevő fizet a tevékenységért, pl. az önkéntes üzletágra specializálódó amerikai Global Service Corps, Amerikábana részvételi díj egy része leírható az adóból. Az összegből jelentős részt az utazás középpontjában álló projekt támogatására fordítanak. A jóléti önkéntesek a helyi közösségeket a munka során ismerhetik meg.

A gyermekszexturizmus elleni etikai kódex (The Code of Conduct for the Protection of Children from Sexual Exploitation in Travel and Tourism) 1999-ben született meg az UNICEF, az ECPAT svéd szervezete, a Turisztikai Világszervezet és svéd utazásszervezők közreműködésével. Az összefogás célja megakadályozni az idegenforgalmi célpontokban a kiskorúak prostitúcióját, kereskedelmét és a gyermekpornográfiát. (The Code)


A hajléktalanok kirekesztése

Komoly társadalmi problémává nőtte ki magát a hajléktalanság Magyarországon. Azzal azonban, hogy a szőnyeg alá söpörjük a problémát, és igyekszünk a hajléktalanoktól és a látható szegénységtől megtisztítva – elsősorban a turisták kedvéért – szebb színben feltüntetni városainkat, csak tüneti kezelést hajtunk végre, és valójában konzerváljuk a gazdasági, társadalmi és szociális problémákat. A turizmusban résztvevő szolgáltatóknak az az érdeke, hogy az úti cél rendezett és tiszta legyen, ugyanakkor az sem mindegy, hogy milyen eszközökkel teremtjük meg ezen, az utasok számára vonzó feltételeket. A koldusrendeletek alkotmányosságát a Társaság az Emberi Jogokért (TASZ) mellett több civil szervezet is megkérdőjelezte.


Ökoturizmus = sznobizmus?

Rosaleen Duffy, aki kritikus hangvételű A Trip Too Far - Ecotourism, Politics & Exploitation címmel megjelent írásában kapitalista, neoliberális gazdasági koncepciónak nevezi az ökoturizmust, amely nemcsak hogy profitál a beruházásokból és természetvédő programokból, hanem még a fogadóterületek hasznát is lefölözi. A tanulmány írója szerint a legtöbb ökoturista nem meggyőződésből, hanem sznobizmusból, a tömegturistáktól való különbözni vágyás miatt választ felelős utazást, ezáltal alig jelent kisebb terhelést környezetére, mint az átlagos turista.


Az ökoturisták is hagyhatnak ökológiai lábnyomot

Ökoturizmus a természetvédelem társadalmi sikertörténete, gondolhatnánk, azonban az ökológiai szolgáltatásokért a „vadonba” látogatók jelentős, bár néha nem túl nyilvánvaló hatással lehetnek környezetükre.

A turizmus által okozott terhelés nem merül ki csupán a természetjárás, vagy a különböző szabadidős sportok közvetlen hatásában. Legyenek bár mégoly elővigyázatosak és szabálykövetők is a turisták, a különböző rekreációs tevékenységekre rátelepülő kiszolgáló infrastruktúra sokkal jelentősebb, összetettebb hatást gyakorolhat a környezetre és az élővilágra.


Magyarországon az utóbbi években egyre többen foglalkoznak megszállott madarászok, fotósok, de akár érdeklődő laikusok számára olyan túrák szervezésével, amelyek célja kifejezetten egy-egy állatfaj, állatcsoport megfigyelése.

A legnagyobb zavarást a madarak fészkeinek, dürgőhelyeinek, csoportos éjszakázó területeinek túlzott megközelítése jelentheti, miközben ott lehet a leginkább garantálni egy-egy faj megfigyelését. A problémát az, hogy síkvidéken a madarak is messzire látnak, erdős területen pedig jobban meg kell őket közelíteni. Gyakorlott vezetővel, jól kialakított megfigyelőhelyekkel a rizikó minimálisra csökkenthető. Megoldás, ha az élővilág védelme, nemhogy kizárná, de hívogatná látogatókat, hogy a saját szemükkel győződjenek meg arról, valóban van mit védeni.


Az ökoturizmus a turizmusnak a környezetre legnagyobb figyelemmel tekintő formája, amely manapság az egyik legjobb példa a természeti erőforrások fenntartható hasznosítására, egyben számos terület lakóinak egyetlen bevételi forrása is. Az ökoturizmusból származó jövedelem visszaforgatható a vonzerőt jelentő élővilág védelmére, a sérülékeny ökoszisztémák megőrzésére. Az óvatosság azonban itt sem árt, hiszen ökológiai lábnyomot azért az ökoturisták is hagynak maguk után - néha nem is elhanyagolhatót.


A Galápagos-szigetek élő és élettelen természeti csodái évente sok tízezer látogatót vonzanak. A szigetek lakosságának 80 százaléka az ökoturizmusból él, a bevételekből természetvédelmi őrök, terepi vezetők, kutatócsoportok foglalkoztatását tudják megoldani. A turisták tömegeinek megjelenésével ugyanakkor együtt jár a megnövekedő forgalom, a környezetszennyezés, egyes idegen fajok behurcolása, és a környezet megannyi egyéb terhelése. A Galápagos-szigetek esetében a turizmus által okozott nyomás mára "ökológiai vészhelyzetet" idézett elő, amelynek kapcsán az a világörökségi cím is veszélybe került, amelyet a természeti értékek közül elsőként nyert el 1978-ban.

Turizmus és környezetvédelem, a klímaváltozással kapcsolatos felelősségvállalás

(Hogy 25 év múlva is legyen a bolygón olyan hely, ahová érdemes elutazni)

A Halifax Travel Insurance Holiday 2030 című tanulmánya szerint 2030-ra 1-2 fokkal emelkedik a világon az átlaghőmérséklet, ami drámai változást idézhet elő a bolygó klímájában, olyannyira, hogy radikálisan átrajzolja a világ jelenlegi turisztikai térképét. A brit kutatás szerint a mediterrán és trópusi üdülőhelyek a következő évtizedekben egy letűnt kor emlékeivé válhatnak, de a síturizmusra berendezkedett úti célok egy részének is búcsút mondhatunk. A hóhatár 100 métert kúszik felfelé minden évtizedben, és rövidül a síszezon is Európa-szerte. Ez különösen az alacsonyan fekvő síterületeket fenyegeti. A hóhatárral együtt várhatóan a síturisták is feljebb húzódnak, még nagyobb környezeti terhelést róva a nehezen regenerálódó magashegységi ökoszisztémára. A gleccserek és az örök hó olvadása rövid távon a közép-európai folyók sorozatos áradásaihoz, hosszú távon pedig azok elapadásához vezethet.

Magyarország a klímaváltozás szempontjából az Európai Unió egyik legsérülékenyebb tagállama. A klímaváltozás jeleként olyan extremitások fordultak elő az elmúlt években, mint a rekordárvizek és -belvizek, nyári hőséghullámok.

A turizmus nemcsak áldozata, hanem aktív előidézője is az éghajlatváltozásnak. Turisztikai Világszervezet statisztikái alapján a nemzetközi turistaérkeztetések a bolygót leginkább szennyező két közlekedési forma, a közúti és a légi közlekedés igénybevételével zajlanak. A leginkább szennyező közlekedési formaként a légi közlekedést tartják számon. Az európai légi közlekedés pl. több mint egynegyedét termeli vissza a szén-dioxidnak, amelyet a többi szektor a Kiotói Egyezményben vállaltak alapján megtakarított.

Megoldások

UNWTO belátja, hogy csökkenteni kell a turizmus klímaváltozást elősegítő hatását. Az idegenforgalom Kiotójaként is felfogható, 2003-as djerbai éghajlatváltozásról és turizmusról szóló első nemzetközi konferencián született egy alapdokumentum a globális felmelegedés elleni teendőkről. Arra buzdítja az utasokat, a közlekedési vállalatokat, szállodákat, utazásszervezőket és idegenvezetőket, hogy tevékenységük során az energiatakarékos, környezetkímélő közlekedési és technológiai megoldásokat részesítsék előnyben, és minimalizálják a klímaváltozáshoz való hozzájárulásukat.

WWF radikálisabb, megadóztatná a kerozint. A közlekedésre vonatkozóan el szeretné érni, hogy a turisták vegyék igénybe a tömegközlekedési eszközöket az üdülőhelyeken.

New Consumer Magazine szerint az utasnak az egyszeri, hosszabb repülős útja során keletkezett emissziót is kompenzálnia kell: egy 6990 kilométeres repülőutat is magában foglaló egyiptomi nyaralással akkor nem terheli meg a környezetet a brit turista, ha közben jobb szigeteléssel, kevesebb fűtés- és légkondicionáló-használattal 10 százalékkal csökkenti háztartása szén-dioxid- kibocsátását, továbbá lemond egy-egy római és prágai repülős városlátogatásról. (DE számtalan fejlődő ország számára a turizmus jelenti az egyetlen vagy legalábbis az egyik legfontosabb megélhetési forrást, ezért annak visszaesése humanitárius krízissel fenyegetne világszerte.)

Kormányzati ötletek

Európai Parlament:kerozinadó .

Emissziókereskedelem aminek lényege, hogy azok az országok, amelyek vállalásuk mértékén túl csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását, a fennmaradó „tiszta levegőt” piacra dobhatják, eladva azt a vállalásaikat teljesíteni nem tudó, vagy nem is akaró országoknak.

...itt


2009. március 11., szerda

„Turizmusszelídítés” – turizmus másképp

Az ökoturizmus, vagy másik nevén szelíd turizmus fogalma mára természetessé vált a turizmus területén. Olyan figyelmeztető jelenségek miatt késztette újfajta gondolkodásra a szakmát és ugyanígy minket, turistákat is, mint a klímaváltozás, környezetkárosodás, vagy a turisták után maradó mérhetetlen szemét.

Szinte minden jóléti társadalomban élő személy, jómagam is, időnként turistává válik. Könnyebbé vált az utazás és a kíváncsiság sem csökkent. Azonban ahhoz, hogy a látványosság környékén élők, vagy maga a turistalátványosságok ne károsodjanak és fennmaradjanak, emellett el is tartsák az ott élőket, ki kellett találni valamit. „Olyan felelősségteljes utazást természetes helyekre, amely megőrzi a környezetet, és fenntartja a helyi lakosság jólétét.”(TIES)

Jogos viszont a kérdés, hogy lehet-e „szelíd” egy turista, aki mondjuk, több ezer kilométert repül, autózik és kb. napi 1 kg szemetet termel, hogy utána egy esőerdőben sétáljon?