Az ENSZ Világturisztikai Szervezete, az UNWTO globális etikai turisztikai kódexe alapján megfogalmazott egy sor praktikus tanácsot arra vonatkozóan, miként válhat az ember felelős turistává. Az útmutató szerint az etikus turista nyitott az idegen kultúrákra, szociális és kulturális hagyományokra, tiszteletben tartja az emberi jogokat, sem közvetve, sem közvetlenül nem vesz részt a fogadóterületen élők – különösen gyermekek – anyagi, fizikai vagy szexuális kizsákmányolásában. Segít megőrizni a természeti környezetet, védi a növény- és állatvilágot; sem közvetve, például az azokból készülő ajándéktárgyak felvásárlásával, sem pedig aktívan nem vesz részt elpusztításukban, vagyis nem töri le a korallt, vagy szedi össze a kagylókat, tengeri csillagokat. Az etikus turista tiszteletben tartja az épített örökséget és a szent helyeket. Arra törekszik, hogy utazása révén gazdasági és szociális előnyökhöz jutassa a fogadóterület lakosságát. Ennek érdekében az importcikkek helyett helyi kézműves terméket vásárol, és családi vállalkozásban üzemeltetett szálláshelyen száll meg. Tanulmányozza és igyekszik elfogadni a célterületre jellemző szokásokat, normákat, hagyományokat. Kerüli a helyiek számára sértő viselkedésmódot, öltözködést. Ismerkedik a felkeresni kívánt ország jog- és egészségügyi rendszerével, tartózkodik az illegális drogfogyasztástól.
Gyakran az emberek védelemre szorulnak. Ezért jött létre 1984-ben a Global Volunteers, azaz a Globális Önkéntesek névre hallgató autonóm, non-profit, amerikai szervezet, amely az egykori Békehadtesthez hasonlóan a segíteni igyekvőket kiközvetíti olyan országokba, amelyek lakói rászorulnak a jószolgálatra. A résztvevő fizet a tevékenységért, pl. az önkéntes üzletágra specializálódó amerikai Global Service Corps, Amerikábana részvételi díj egy része leírható az adóból. Az összegből jelentős részt az utazás középpontjában álló projekt támogatására fordítanak. A jóléti önkéntesek a helyi közösségeket a munka során ismerhetik meg.
A gyermekszexturizmus elleni etikai kódex (The Code of Conduct for the Protection of Children from Sexual Exploitation in Travel and Tourism) 1999-ben született meg az UNICEF, az ECPAT svéd szervezete, a Turisztikai Világszervezet és svéd utazásszervezők közreműködésével. Az összefogás célja megakadályozni az idegenforgalmi célpontokban a kiskorúak prostitúcióját, kereskedelmét és a gyermekpornográfiát. (The Code)
A hajléktalanok kirekesztése
Komoly társadalmi problémává nőtte ki magát a hajléktalanság Magyarországon. Azzal azonban, hogy a szőnyeg alá söpörjük a problémát, és igyekszünk a hajléktalanoktól és a látható szegénységtől megtisztítva – elsősorban a turisták kedvéért – szebb színben feltüntetni városainkat, csak tüneti kezelést hajtunk végre, és valójában konzerváljuk a gazdasági, társadalmi és szociális problémákat. A turizmusban résztvevő szolgáltatóknak az az érdeke, hogy az úti cél rendezett és tiszta legyen, ugyanakkor az sem mindegy, hogy milyen eszközökkel teremtjük meg ezen, az utasok számára vonzó feltételeket. A koldusrendeletek alkotmányosságát a Társaság az Emberi Jogokért (TASZ) mellett több civil szervezet is megkérdőjelezte.
Ökoturizmus = sznobizmus?
Rosaleen Duffy, aki kritikus hangvételű A Trip Too Far - Ecotourism, Politics & Exploitation címmel megjelent írásában kapitalista, neoliberális gazdasági koncepciónak nevezi az ökoturizmust, amely nemcsak hogy profitál a beruházásokból és természetvédő programokból, hanem még a fogadóterületek hasznát is lefölözi. A tanulmány írója szerint a legtöbb ökoturista nem meggyőződésből, hanem sznobizmusból, a tömegturistáktól való különbözni vágyás miatt választ felelős utazást, ezáltal alig jelent kisebb terhelést környezetére, mint az átlagos turista.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése