2009. március 25., szerda

Az ökoturisták is hagyhatnak ökológiai lábnyomot

Ökoturizmus a természetvédelem társadalmi sikertörténete, gondolhatnánk, azonban az ökológiai szolgáltatásokért a „vadonba” látogatók jelentős, bár néha nem túl nyilvánvaló hatással lehetnek környezetükre.

A turizmus által okozott terhelés nem merül ki csupán a természetjárás, vagy a különböző szabadidős sportok közvetlen hatásában. Legyenek bár mégoly elővigyázatosak és szabálykövetők is a turisták, a különböző rekreációs tevékenységekre rátelepülő kiszolgáló infrastruktúra sokkal jelentősebb, összetettebb hatást gyakorolhat a környezetre és az élővilágra.


Magyarországon az utóbbi években egyre többen foglalkoznak megszállott madarászok, fotósok, de akár érdeklődő laikusok számára olyan túrák szervezésével, amelyek célja kifejezetten egy-egy állatfaj, állatcsoport megfigyelése.

A legnagyobb zavarást a madarak fészkeinek, dürgőhelyeinek, csoportos éjszakázó területeinek túlzott megközelítése jelentheti, miközben ott lehet a leginkább garantálni egy-egy faj megfigyelését. A problémát az, hogy síkvidéken a madarak is messzire látnak, erdős területen pedig jobban meg kell őket közelíteni. Gyakorlott vezetővel, jól kialakított megfigyelőhelyekkel a rizikó minimálisra csökkenthető. Megoldás, ha az élővilág védelme, nemhogy kizárná, de hívogatná látogatókat, hogy a saját szemükkel győződjenek meg arról, valóban van mit védeni.


Az ökoturizmus a turizmusnak a környezetre legnagyobb figyelemmel tekintő formája, amely manapság az egyik legjobb példa a természeti erőforrások fenntartható hasznosítására, egyben számos terület lakóinak egyetlen bevételi forrása is. Az ökoturizmusból származó jövedelem visszaforgatható a vonzerőt jelentő élővilág védelmére, a sérülékeny ökoszisztémák megőrzésére. Az óvatosság azonban itt sem árt, hiszen ökológiai lábnyomot azért az ökoturisták is hagynak maguk után - néha nem is elhanyagolhatót.


A Galápagos-szigetek élő és élettelen természeti csodái évente sok tízezer látogatót vonzanak. A szigetek lakosságának 80 százaléka az ökoturizmusból él, a bevételekből természetvédelmi őrök, terepi vezetők, kutatócsoportok foglalkoztatását tudják megoldani. A turisták tömegeinek megjelenésével ugyanakkor együtt jár a megnövekedő forgalom, a környezetszennyezés, egyes idegen fajok behurcolása, és a környezet megannyi egyéb terhelése. A Galápagos-szigetek esetében a turizmus által okozott nyomás mára "ökológiai vészhelyzetet" idézett elő, amelynek kapcsán az a világörökségi cím is veszélybe került, amelyet a természeti értékek közül elsőként nyert el 1978-ban.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése